A halál megtapasztalása a legtisztább, legcsodálatosabb, legmagasabb szintű tudatállapot, amit még életünkben megtapasztalhatunk. A legmagasabb igazság, a legmagasabb öröm. Az élmény messze meghaladja az elmét, megszűnik a dualitás. Itt nincs más, csak a fény, a gyönyör, a szeretet és a boldogság. Nem is nagyon akar innen már senki visszatérni a fizikai világ kötöttségekkel teli létállapotába.
Nem igazán jó hír, ha a boldogságot csak így érhetjük el. Mindenképpen meg kell halnunk ahhoz, hogy megtanuljunk szeretetteljesen, boldogságban, tiszta tudatosságban élni? Ténylegesen a halálba kergetjük magunkat a boldogság egész életünkben való keresése, kutatása során?
http
vntv