Egy meglepő új tanulmány komoly kétségeket vet fel a népszerű elmélettel kapcsolatban, miszerint a modern állatok több millió éves fejlődés eredményeként jöttek létre. Miután megvizsgálták több ezer állatfaj mitokondriális DNS-ét, beleértve az embereket is, a kutatók arra a lenyűgöző következtetésre jutottak, hogy szinte valmennyi faj 100.000 és 200.000 év között fejlődött ki. (1)
A tanulmányt a Bázeli Egyetem genetikus mikrobiológusa David S. Thaler és a Rockefeller Egyetem tudományos főmunkatársa Mark Young Stoeckle készítette. A genetikai mutációkon és a legalkalmasabbak fennmaradásán alapuló adaptációval járó evolúció konvencionális elmélete szerint az idősebb fajok és a nagy populációk körében elterjedt fajok nagyobb genetikai változatosságot mutatnak. A kutatók azonban azt találták, hogy az állatfajok 90 százaléka hasonlóan alacsony mitokondriális DNS változattal rendelkezik.
A tudósokat teljesen meghökkentette ez a megállapítás. Thaler elmondta: "Ez a következtetés nagyon meglepő, és olyan keményen harcoltam ellene, ahogy csak tudtam." Végtére is azt a közös elképzelést, hogy a bolygónkon található fajok evolúciója progresszív és lassú folyamat, ritkán kérdőjelezik meg tudományos tanulmányok.
Ez a tanulmány azonban más megközelítést alkalmazott, mint a múltbeliek, amelyek a sejtmagok DNS-t vizsgálták. Minden állat remdelkezik DNS-el a mitokondriumában. A mitokondriumban megtalálható egyik gén a COI, melyet a DNS vonalkódolásához használnak. Bár a sejtmag DNS drámaian különbözik minden egyes faj esetében, az állatoknak ugyanaz a mitokondriális DNS-e van, ami jó alapot nyújt az összehasonlításhoz.
Miután elemezték ezeket a vonalkódokat 100 ezer faj esetében, rájöttek, hogy erős bizonyíték van arra, hogy szinte minden állat abban az időben jelent meg, mint amikor az emberek. Ennek oka, hogy nem volt változás a "semleges" mutációkban, vagy csekély DNS változások történtek a generációk között, és nem voltak hatással egy egyén túlélési esélyeire. Ezeknek a semleges mutációknak a hasonlósága a fa gyűrűihez hasonlítható azzal a képességgel, hogy jelezze egy faj közelítő korát.
Az emberek és az állatok rendkívül hasonlóak
Érdekes azt is megjegyezni, hogy a világon az emberek közötti genetikai különbségek nem nagyobbak, mint két galamb vagy bármely más állat közötti különbség. Stoeckle szerint "a kultúra, az élettapasztalat és más dolgok nagyon különbözővé teszik az embereket, de az alapvető biológia szempontjából olyanok vagyunk, mint a madarak."
"Az állatok birodalmában található fajok genetikai sokféleségének meghatározása révén, melyet csak nemrég tett lehetővé a DNS szekvenciák növekvő vizsgálata, dokumentáltuk az emberi kivételesség hiányát."
Hogy lehet az, hogy a legtöbb állati élet nagyjából azonos korú genetikai szempontból?
Eredményeik szerint a legtöbb - ha nem az összes - állatfaj 200000 évvel ezelőtt jelent meg, amikor a mitokondriális órájuk lényegében nullát mutatott. Úgy gondolják, hogy kis "kezdeti" populációk léteztek, amelyek később kibővültek, esetleg olyan szélsőséges körülményekre válaszul, mint az utolsó jégkorszak. Ez azt jelenti, hogy az intelligens tervezés lehetősége még mindig nagyon valószínű annak ellenére, hogy a Darwin követői mit szeretnének elhitetni velünk.
(2) - https://www.naturalnews.com/2018-06-10-bombshell-con